Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kommunizmus áldozataira emlékeztek Ajkán

2011.02.21

2011. február 20-án a kommunizmus mintegy 100 millió áldozatára emlékeztünk Ajkán, az Oázis Szabadidőközpontban.

   Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a mai nap célja a megemlékezés, valamint sajnálatát fejezte ki a hírtelen helyszínváltozás miatt. Elmondta, hogy Schwartz Béla, ajkai szocialista polgármester a rendezvény előtt három nappal önkényesen húszszorosára emelte a Művelődési Ház bérleti díját. 5000 Ft helyett 100.000 Ft-ot kért óránként, azzal indokolva döntését, hogy a kommunizmus áldozatairól való megemlékezés, az ’56-os veteránok találkozója nem kulturális rendezvény. Ferenczi Gábor ismételten felszólította a polgármestert, hogy számoljon el a város vagyonával, hozza nyilvánosságra a valós pénzügyi helyzetet. Schwartz Béla a látványberuházásokkal félrevezette az ajkai lakosokat, és mind a mai napig hazugságokkal ámítja őket az Ajkai Szón keresztül. Elmondása alapján a cseh példa lenne a követendő, hiszen ott sikeresen zárták ki a volt kommunista vezetőket a közéletből. Ez a lépés az ajkai problémát is megoldaná. Kiemelte továbbá, hogy a Fidesznek nem érdeke az MSZP elszámoltatása, hiszen elszabotálták a lusztrációs törvényt, valamint nem szavazták meg a Lex Gyurcsányt, melynek értelmében kötelezhető lett volna a volt miniszterelnök a vizsgálóbizottság előtti megjelenésre, a 2006-os rendőrterror levezénylői pedig még mindig a helyükön vannak.

  Murányi Levente a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő, ’56-os forradalmár és elítélt hangsúlyozta, hogy hazánk számára a kommunistákból is a legpocsékabb jutott, hiszen a környező országokban mindenhol nacionalista kommunisták voltak hatalmon, csak nekünk jutottak magyar gyűlölő internacionalisták. Magyarországon a fő cél az volt, hogy a munkásokat átneveljék prolivá, olyan prolikká, akik egész életükben azzal foglalkoznak, hogy nemzetük, embertársaik és hazájuk ellen áskálódjanak. Számukra minden magyar nemzeti érték felvállalhatatlan. A náci és a kommunista bűnöket összehasonlítva már csak a rendelkezésre álló idő miatt is a kommunisták győznek. A Lenin fiúk ok nélkül akasztottak, kínoztak, embereket lovakkal vagy mozdonyokkal tépettek szét. Az ÁVH szintén hírhedt volt véres módszereiről. Gulágok, munkatáborok, málenkij-robot, csengőfrász, éjszakai akasztások, arccal lefelé temetés, ez mind a kommunisták kedvelt eszköze volt. Murányi Levente kiemelte Horn Gyula személyét, aki 1956-ban pufajkás volt, a tömegbe lőtt, 1994-ben pedig miniszterelnök lehetett ebben az országban.

  Hauser Jenő, aki 1994 és 2002 között volt a Független Kisgazda Párt megyei alelnöke, kiemelte, hogy minden magyar embernek a Jobbikot kell támogatnia, hiszen csak ez a párt politizál a magyar nemzeti érdekek mentén. Elmondta, hogy minden egy forgatókönyv alapján működik, melynek célja az ország teljes romba döntése, ami után a külföldi spekulánsok olcsón vásárolhatják majd fel a magyar vidéket. 1956-ban egy mellkasára kötött nemzeti színű szalagért verték meg az ÁVO-sok. 12 társával együtt börtönözték be. Mindenkit agyonvertek, ő maga egy régi ismerőse révén menekült csak meg. Jenő bácsi határozottan úgy látja, hogy a magyar embereknek kezükbe kell venniük a sorsukat, mert félő, hogy a Fidesz bukása után újra a kommunisták, az MSZP kerül hatalomra. Elsírta magát hazája kálváriáját látva…

  Vitéz Tóth Károly, szintén ’56-os elítélt, a Magyar Gárda Veszprém megyei tiszteletbeli kapitánya beszédében elmondta, hogy a forradalom előtt nyugaton élt, ahol egy ellenállási szervezetben dolgozott. Többször jártak át illegálisan a határon, ellenállási sejteket létrehozva idehaza. A határon kapták el, rögtön át is adták a KGB-nek, akik először ki akarták végezni. A gyorskocsi utcai börtönben találkozott a pufajkás Horn Gyulával, aki tevékeny részese volt a börtönben folyó kínzásoknak, és akinek kaján vigyorát azóta sem tudja elfelejteni. 10 és fél évet töltött Kádár börtöneiben, ott ismerkedett meg Murányi Leventével, akihez a közös sorson kívül mind a mai napig tartó szoros barátság köti.

  Mayer Ferenc tanár a helyi ügyeket tárgyalta, az ajkai munkatáborról beszélt. Azokról, akik kényszermunkában építették fel a szocialista mintavárost. Saját bűne annyi volt, hogy gimnazista korában egy levélben számon kérte Kádár Jánostól az ígéreteit. Először összeesküvéssel, majd államellenes izgatással vádolták, miután rájött a hatalom, hogy egy összeesküvéshez legalább két ember kell, ő pedig egyedül írta meg levelét. Végül 6 hónap börtönt kapott. További hét évig nem engedélyezték számára az érettségi letételét. Ferenczi Gábor hozzáfűzte, hogy Mayer Ferenc, akivel egy középiskolában tanítottak Ajkán, végül a rendszerváltásnak nevezett kommunista hatalomátmentés után fejezte be tanulmányait, több diplomát is szerzett, de egészen a legutóbbi időkig nem használhatta történelem szakos tanári végzettségét, annyira félt a szocialista iskolavezetés, hogy a tanórákon kimondásra kerülhet az igazság.

  Murányi Levente zárásként még elmondta, hogy ő is szerepet vállalt az 1956-os események sodrában. 16 évesen végigharcolta a forradalmat, Wittner Máriával együtt küzdött a Corvin-közben is. 13 társával részt vett a MÚK, a „Márciusban Újra Kezdjük”-Mozgalomban is, melynek célja a forradalom ismételt megkezdése volt. A kádári titkosszolgálat mindezt azonban lefülelte. 13 társából 4 meghalt, a többiekre hosszú börtönévek vártak. Murányi Levente elmondta, hogy az 1956-os esemény egy csodatörténet volt, melynek során megmutatta a magyar nemzet, hogy képes visszaütni.

A megemlékező beszédek végeztével Hauser Jenőt és Mayer Ferencet a Jobbik Ajkai Alapszervezete ünnepélyes aktus keretében, díszoklevéllel tiszteletbeli tagjává fogadta.

  A rendezvény a megjelentek kérdéseivel zárult.

 

Szebb jövőt!

 Galambos István

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

Profilkép